Van nekem egy barátném, aki hozzám hasonlóan megszállottja az ügetőnek. Mikor pár évvel ezelőtt felvett msn-en, még nem tudtam, micsoda barátságnak nézünk elébe. Szép lassan egyre jobban megismertük egymást, és bizony már ha csak egy hétig nem beszéltünk, hiányoltam. Számos módon segített nekem a fejlesztésben,  ötleteket, tanácsokat és sok infót kaptam, hiszen hihetetlen adatbázis van a fejében!

Van nekem egy barátném, akivel kb. 2-3 éven át napi rendszerességgel órákat beszéltem msn-en. Talákozni csak kétszer tudtunk, mert messze lakik. Telefonáltunk is párszor, de csak csínyján, két ország az két ország.

Van nekem egy barátném, aki mindig azzal viccel, hogy elkéri az anyukámat kölcsön. Mert az én anyukám segít nekem a honlapban, az ő családja viszont már kevésbé szívleli a hobbyját, de ő kitart, hiszen a pedigree-guruk már csak ilyenek.

Van nekem egy barátnám, aki rászoktatott engem a focinézésre. Ha meccset nézek, mindig remélem ő is látja és velem együtt örül a góloknak. Már anyám agyára megyek, hogy mindig focit nézek, de nem nagyon tud érdekelni. Mikor meghallottam, hogy nov 29-én el Clásico, első gondolatom rögtön az volt, hogy milyen jó lenne felkerekedni a barátnémmel és hazai pályán szurkolni a gránátvörös-kékeknek!

Van nekem egy barátném, akit beszippant a munkája. Az adminisztráció az agyára megy, és olyankor igyekszem a tőlem telhető legőrültebb ötletekkel felvidítani, több-kevesebb sikerrel. De legalább értékeli, hogy fáradozom.

Van nekem egy barátném, akivel még a nyáron megbeszéltük, hogy egy hétvégét náluk töltök. Még júliusban terveztük, majd halasztódott júliusra, augusztusra, őszre. Most november van és nem kaptam tőle életjelet lassan egy hónapja.

Van nekem egy barátném, akivel mindig ápoljuk egymást lelkét. Aki kihúz a legmélyebb gödörből is, és felvidít akkor is, amikor más nem képes. Aki türelmesen végighallgat és megért, olykor pedig három szóval bölcsebbet tanácsol, mint mások valaha is tudnának.

Van nekem egy barátném, aki hozzám hasonlóan borúsan látja néha a világot. Sőt nem is kicsit, és olyankor mindig megijeszt. Most is aggódom érte, nincs-e baj.

Van nekem egy barátném, akinek már akkor féltékeny voltam kicsit a kutyájára, mikor még csak pár hónapos volt. Pedig akkor még mindig napi elég sok órát beszélgettünk. Áprilisban, mikor a Jánoshegyen voltunk libegőzni anyukámmal épp eszembe jutott  a barátném, mikor megláttam egy Border Collie-t. Ezt valahogy égi jelnek vettem és remélem csuklik valahol az én barátném.

Van nekem egy barátném, aki bárhogy keresek, nem érek el. Az üzeneteim, úgy látszik, elkerülik. Facebookon is mindig elkerüljük egymást, pedig látom, hogy mindig pár perccel azelőtt lépett ki, hogy odaértem.

Van nekem egy barátném, aki nekem talán jobban hiányzik, mint én neki.

Van nekem egy barátném? Már ez vetődött fel bennem. Normál esetben a paranoiára fognám, hogy ilyen eszembe jut... de az nem lehet, hogy már majd' éve nem tudtunk 15 percnél hosszabb ideig beszélgetni. Vagy, mégis?

Van nekem egy barátnőm, aki ha egyszer elolvassa ezt, már látom a lelki szemeimmel, amint ezt mondja: "Ne bolondozz már, te lány!"

Legalábbis azt hiszem, ezt mondaná...

Remélem.