Egyetlen pasi sem vallja be, de élete egyik legfájdalmasabb tapasztalata, amikor rá kell jöjjön, hogy a nők többségénél az igen sokszor azt jelenti, nem, a nem majdnem mindig azt jelenti, igen és a talán, na az mindig azt jelenti nem. Amikor ezekért a tapasztalatokért megfizeti a tanulópénzt, bármit megadna egy olyan nő ismeretségéért, akinél az nem az nem, az igen, az igen és a talán az talán. Aztán mire megtalálja, az agya már átállt egy nőkkel szembeni előítéletre (hogy a nem az igen, az igen az nem és a talán szintúgy nem náluk). Majd amikor szembesül azzal, hogy volt valaki, aki nő is volt, meg rendben is volt a kommunikációja – csak ő már az előítélete miatt ezt észre sem vette, meg sem értette – akkor jön rá arra, mit is, kit is veszített a szórakozottsága miatt (értsd alatta, hogy mennyire nem vette a lapot, amikor még esélynél volt). Nincs miért haragudni, egyszerűen tovább kell lépni. Az egész előbbi kommentre különösen érvényes: szerintem.