"Anakin gyakorta gondol úgy a rettegésre, mint egy sárkányra, amely a szívét harapdálja. A Tatuinon a gyerekek sokat meséltek egymásnak a sárkányokról, melyek a napok belsejében élnek; a napsárkányok parányibb testvérei pedig azokban a fúziós elemekben lakoznak, melyek energiát adnak a csillaghajóknak és a versenygondoláknak.
Anakin félelme azonban másféle sárkány. Hidegféle. Halottféle.
De nem eléggé halott.
Nem sokkal azután, hogy Obi-van padawanja lett, sok-sok évvel ezelőtt, egy jelentéktelen küldetés során egy halott rendszerbe vetődtek; egy oly mérhetetlenül ősi rendszerbe, melynek kivénhedt csillaga már réges-régen hipertömör ásványok alkotta, fagyos törpévé hűlt, alig valamivel az abszolút nulla fok fölött. Anakin már nem emlékezett arra, miféle küldetés volt az, ám azt a halott csillagot sosem felejti el.
[...]
Ez a fajta félelem lakozik Anakin Skywalkerben: annak a halott csillagnak a sárkánya. Egy ősi, hideg hang suttogja a szívében: egyszer mindennek vége...
[...]
A sárkány attól suttog, amit Anakin már elveszített. És arról, amit csak ezután fog elveszíteni.
[...]
minden meghal egyszer, anakin skywalker, még a csillagok is kihunynak
[...]
minden meghal egyszer..."
Matthew Stover - Star Wars: A sith-ek bosszúja
Nemes István fordítása
1. kiadás (Lap-Ics Kft., Aquila könyvkiadó)
26-27. oldal
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.