Mozgalmas volt a múlt hetem és úgy alakult, hogy olyan emberekkel futottam össze, akikkel rég nem.
Hétfő: Kriszta, KKG
Ezen a csodaszép reggelen /értsd bűntaknyos esős idő/ egy autóból kipattanó egyetemistára lettem figyelmes. Hozzáigazítottam lépteim és beszéltünk pár szót. Utána kerek egy napig mindenkinek ezt emlegettem, akkor még nem tudtam, hogy ez a hét csak akkor kezdődött.
Kedd: Klári néni, Pannónia
Mivel keddre a fősuli mindössze 3 órával ajándékozott meg és azt is fél hármas kezdéssel, így nem túlságosan iparkodva közelítettem az intézményt. Az 1-es villamoson a szemem sarkából egy mosolygós embert láttam közeledni és hamar realizáltam, hogy az általános iskolai ofőm az. Mivel Óbudán lakik, ezért valószínű volt, hogy egyszer összefutunk, de hogy mindjárt második nap, azt nem gondoltam. Mutatott egy rövidebb utat a suliig, ami jól jött, mert így kimaradhat az áldott 60-as busz. Az is kiderült a végén, hogy a sulitól 2 utcára lakik. Régen, a Pannóniába menet is összefutottunk néha reggelente a metrón.
Szerda: Kriszta és "nagy" Ádám, KKG
Reggel a metró aluljáróba érkezve éppen a "Vajon fogok Könyvesesekkel találkozni?" kérdés elhangzása után ismét Krisztát szúrtam ki az aluljáróban. Pár perc múlva csatlakozott Ádám is, sajnáltam hogy diszkrét matek órára kellett jönnöm, dumáltam volna még...
Csütörtök: -
Ez a nap a kakukktojás ebből a szempontból a héten.
Péntek: Bognár, Pannónia
A Duna Plazaból jövet találkoztam általános iskolai osztálytársammal. (Hogy mit kerestem ott, arról kicsit később.) Jó volt látni. Elmondta az életét pár mondatban. Beszélgettünk 2 megállónyit, mert le kellett szállnom.
Szombat: Balázs, KKG
Ezt nem nevezném találkozásnak, inkább csak láttam. Éppen az esküvőre tartottunk anyuval, mikor ő mondja: "Az ott nem Balázs?" De biza, ő volt. Olyan öles léptekkel közlekedett, hogy nem értük volna utol, aztán azért utána kiabálni, hogy köszönjünk, nem sok értelme lett volna. Este, hazafelé jövet a szembelévő házra feltekintve csak az ő ablakában volt világos. Tekintve, hogy hajnali egy volt, ez valahol érthető.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.